Paul Cézanne - Jas de Bouffan, the pool (1876)

Guatav Klimt - Schloss Kammer am Attersee II (1909)

Úgy látszik - mondta Jacques -, hogy az emberek megrontották a természetet, mert nem születtek farkasoknak, és lám, mégis farkasok lettek. Az Úristen nem adott nékik huszonnégy fontos ágyúkat, se szuronyokat, s mégis csináltak maguknak ágyúkat és szuronyokat, csak hogy elpusztítsák egymást.”

Voltaire - Candide vagy az optimizumus (1759)

Paul Cézanne - Road (1876)

Paul Cézanne - Apples and Oranges (c. 1900)

Vincent van Gogh - Street in Saintes-Maries (1888)

"Nem egyszer, de százszor is el akartam emészteni magam, de hát szerettem az életet. Ez a furcsa gyengeség talán leggyászosabb hajlandóságunk: mert hát van-e butább dolog, egyre hordanunk azt a terhet, amelyet bármikor eldobhatnánk; borzadozunk létünktől, s mégis ragaszkodunk a léthez; egyszóval simogatjuk azt a kígyót, amelyik egyre mar bennünket, mígnem aztán egy szép napon a szívünket is megeszi?

Voltaire - Candide vagy az optimizmus (1759)

Vincent van Gogh - The Langlois Bridge at Arles with Women Washing (1888)

Vincent van Gogh - Olive Grove - Orange Sky (1889)

Vincent van Gogh - Landscape in the Rain (1890)

Vincent van Gogh - First Step (after Millet) (1890)

Vincent van Gogh - Wheatfield with Sheaves (1888)

Vincent van Gogh - Pollard Willows and Setting Sun (1888)

Vörösmarty Mihály - A merengőhöz /Laurának/ (1843) részlet

Hová merűlt el szép szemed világa?
Mi az, mit kétes távolban keres?
Talán a múlt idők setét virága,
Min a csalódás könnye rengedez?
Tán a jövőnek holdas fátyolában
Ijesztő képek réme jár feléd,
S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,
Mert egyszer azt csalúton kereséd?
Nézd a világot: annyi milliója,
S köztük valódi boldog oly kevés.
Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.

Paul Cézanne - Still Life with Green Pot and Pewter Jug (1870)